SZEMCSESZÓRÁS
A szemcseszórás egy felülettisztító technológia, amely során nagy sebességgel apró szemcséket juttatnak a felületre. Ez a technológia alkalmas arra, hogy eltávolítsunk szennyeződéseket, rozsdát vagy régi bevonatokat. Ezt a módszert elsősorban fém felületek előkészítésére használjuk ipari környezetekben.
Mire gondolunk valójában amikor homokszórásról beszélünk?
Itt a legtöbben a klasszikus értelemben vett homokról vagy homokra (kvarchomokra) gondolnak. Azonban ez a szóróanyag nem biztonságos és nem is annyira hatékony, ezért amikor azt mondjuk: homokszórás valójában egészen más szóróanyagról beszélünk.
Akkor mi is az a szemcseszórás?
Száraz vagy vizes?
A legfontosabb amit az elején tisztázni szükséges, hogy különbséget kell tennünk a száraz és vizes (JOS) technológiák között.
A száraz homokszórógép működési elve egyszerű. A homokszóró berendezésben a sűrített levegő és a szemcse összekeveredik, egyrészt a tartályban, majd a toló levegővel a csőben, ahonnan végül a fúvókán keresztül távozik.
A vizes homokszóró gép működési elve is hasonló. Két külön műszaki megoldás létezik.
Az egyik verziónál a víz és a szemcse magában a tartályban keveredik, és a munkakábelbe már a víz és a szóróanyag elegye jut.
A másik típusnál egy speciális fúvóka vízköpennyel vonja be a szemcsesugarat, így akadályozva meg a felesleges kiporzást.
A vizes technológia kíméletesebb a felülethez és jelentősen csökkenti a porterhelést.
Felhasználási területek:
Fémfelületek rozsdamentesítése, festés vagy porfestés előtti előkészítés.
Graffiti eltávolítás.
Felújítási munkálatoknál régi festékrétegek eltávolítása.
Fa felületek speciális kezelése.
Autóalvázak (Amikor már nagy a baj és nulláról kell kezdeni).
Milyen felületek elérése a cél a szemcseszórással?
KO: Fémtiszta felület, nagyítás alatt sem érzékelhető reve, vagy rozsda.
K1: Gyakorlatilag fémtiszta felület, reve vagy rozsda csak árnyalataiban lelhető fel.
K2: A fémszínű felületen kezdődő visszarozsdásodástól származó elszíneződés (még nem futórozsda), - a fémszínű felületen az érdességi egyenetlenségek mélyedéseiben szabad szemmel látható maximum 1 mm átmérőjű reve vagy rozsda.
K3: A felületen visszarozsdásodásból származó lemezesen le nem választható rozsdafoltok és csíkok (futórozsda), - a felületen visszamaradt lemezesen le nem választható rozsdafoltok és csíkok (esetleg bemaródások), - az előbbiek együttes előfordulása.
K4: A felületen visszamaradt jól tapadó reve foltok és csíkok. Az ilyen, vagy nagyobb mértékben oxidálódott felületre bevonat csak további tisztítás után vihető fel.
Leggyakoribb
szemcse típusok
Gránáthomok: kemény, természetes ásvány; hatékony, de kíméletes; újrahasznosítható; kiváló rozsdamentesítéshez.
Korrund (alumínium-oxid): rendkívül kemény; gyors és erős tisztításra alkalmas; fémfelületeknél gyakori.
Üveggyöngy: kíméletesebb; polírozáshoz, finomabb munkákhoz, érzékeny felületekhez használják.
Szilikát (pl. kalcium-szilikát, nátrium-szilikát): kevésbé abrazív, ideális puhább felületekhez vagy karbantartó tisztításokhoz.
Műanyag szemcse: lágy, nem roncsolja a felületet; repülőgépiparban, autóiparban alkalmazzák.
Acélszemcse (golyó vagy szögletes): újrahasznosítható; erős, gyors tisztításhoz, ipari felhasználásban.
Előnyök
Alkalmas komplex, nehezen hozzáférhető felületekre is
Nagy hatékonyság, gyors tisztítás
A megfelelő szóróanyag kiválasztásával kíméletes vagy erőteljes tisztítás is lehetséges
Felületérdesítést is biztosít, ami festék vagy más bevonat tapadását javítja
De mi a baj a kvarchomokkal?
A kvarchomok önmagában nem veszélyes anyag, az építőiparban sok felhasználási területen alkalmazzák. Akkor miért tilos az alkalmazása az EU-ban?
A probléma a kvarchomok szabad szilícium-dioxid tartalmával van. Ebből úgy lesz belélegezhető por, hogy szórás közben a kvarchomok 0.01 milliméter alatti kristályokra törik, ami ráadásul nagyon könnyű és rossz szellőzés esetén sokáig lebeg a levegőben.
A köznyelvben itt is szilikát tartalomról beszélünk, de nem összekeverendő a szilikáttal mint szóróanyag (érdekes tény, hogy ennek nincs is szabad szilikát tartalma), amely biztonságosan használható.
A szilícium-dioxid rendkívül ellenálló anyag. Savakban szinte egyáltalán nem oldódik, ezért képtelen a tüdő enyhén savas közegében feloldódni, magyarul megtapad.
Egészen pontosan a szilikát kristályok belefúródnak a tüdőhólyagokba, ahol hegesedést és gyulladást okoznak. Ezt a jelenséget nevezi a köznyelv szilikózisnak.
Tartós expozíció esetén hosszú távú egészség károsodást okoz.
A mi esetünkben napi használat esetén már tartós expozíciót jelenthetne.
EU irányelveknek megfelelően 1 % feletti szabad szilikát tartalmú szóróanyaggal nem lehet dolgozni. Gondolhatnánk, hogy a túlnyomásos homokszóró kámzsa megfelelő védelmet nyújt, de valójában nem így van.
A védőfelszerelés le-, és felvételénél illetve a porral terhelt munkaruha és szerszámok mozgatásánál a gépkezelők nagy mennyiségű port lélegeznek be. Ezért a szemcseszórási folyamatokból teljes mértékben kiiktatjuk az egészségre és környezetre ártalmas szóróanyagokat. Ezek kiváltására ma már bőven van biztonságos alternatíva. Ilyenek a szilikát, gránáthomok, korrund, stb…
A tisztítási feladattól függően széles skálán változtatható a szemcse típusa és mérete. Ezekkel a szóróanyagokkal szinte bármit ugyanúgy meg lehet oldani.
Bár a kvarchomok olcsóbb, a fent említett szóróanyagoknak sokkal biztonságosabb a használata.